Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a sclerosis multiplex hátte­rében zajló patológiai folyamatok feltárásában, mellyel együtt a betegek életminőségének javulását eredményező több új kezelési lehetőség vált elérhetővé.

Az amerikai CDC szerint a védőoltás felére csökkentheti a SARS-CoV-2-vel történő ismételt fertőződés kockázatát.

Az összefoglaló tanulmány a Helicobacter pylori (HP-) fertőzést evolúciós látószögből mutatja be, és megkérdőjelezi a fertőzéssel kapcsolatos eddi­gi ismeretek, klinikai összefüggések egyetemességét. Felsorakoztatja az egyes populációkban látott eltérő epidemiológiai és klinikai lefolyással kapcsolatos ismereteket, és a HP-fertőzés lehetséges kedvező aspektusait is bemutatja. Olvashatunk a krónikus gyulladások daganatkeltő ha­tásairól, részleteiben a gastritis és a gyomorrák kapcsolatáról, valamint az intestinalis metaplasia klinikai összefüggéseiről is.

A három legfontosabb SARS-CoV-2 variánsban csak egyetlen egy  olyan mutáció alakult ki, aminek révén a vírus kibújhat a T-sejtek nyújtotta védelem alól.

A diabeteses láb szindróma a cukorbetegek lábán kialakuló, összetett patomechanizmusú tünetegyüttes, amely számos szövődménnyel jár. A nem megfelelően ellátott beteg életminősége romlik, csökken vagy elvész a munkaképessége, a családi kötelékeis és szociális kapcsolatai sérülhetnek. 

Az ismételt fertőződésre irányuló eddigi legnagyobb tanulmány szerint a SARS-CoV-2 vírussal történő reinfekció ritka, de 65 éves kor fölött jelentősen nő a kockázata.

Amikor 2019 végén Kínában megjelent az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta megbetegedés, jómagam kisebb esélyt adtam egy világjárvány kialakulá­sára, hiszen a távol-keleti SARS és közel-keleti MERS koronavírus okozta betegsé­gek nem fejlődtek a világ összes országát érintő problémává. Bevallom, tévedtem. A COVID-19 betegség 1 év alatt több mint 100 millió igazolt fertőzést okozott világ­szerte, és a halálos áldozatok száma közelíti a 2,5 milliót.

Egy szisztematikus elemzés bizonyította, amit a klinikusok már korábban is feltételeztek: a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött betegek legalább egy harmadánál soha nem jelentkeznek tünetek.

A COVID-19 megbetegedések jellemzőinek folyamatos megfigyelése fontos eszköz a hosszabb távú járványügyi folyamatok megértésében és a védekezés kialakításában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egész­ségügyért Felelős Államtitkársága felügyeletével és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet közreműködésével 2020. március hónapban létrejött a COVID-19 surveillance rendszer, amelynek célja és rendeltetése az új koro­navírus által okozott és kórházi ellátást igénylő megbetegedések nyomon követése, az ellátási kapacitás igényekhez igazítása és további megalapo­zott járványügyi intézkedések tervezése. A közlemény a 2020. november 2-áig beérkezett adatokból eredő megállapításokat foglalja össze.

Egy egészségügyi dolgozók körében végzett első prospektív vizsgálat szerint a SARS-CoV-2 fertőzés után az antitestek akár 6 hónapig is védték az ismételt megbetegedéssel szemben.